Bemutatkozik az új káplán

Tizenhét évesen tapasztaltam meg Isten elhívását a lelkészi szolgálatra, ezért az érettségit
követően egyből az Adventista Teológiai Főiskolára felvételiztem. Sok szempontból
meghatározó volt az itt eltöltött négy év. Életre szóló barátságokat kaptam, az Árvai Pálma
vezetésével működő gyülekezet alapításban a gyakorlatban is kipróbálhattam a főiskola adta
elméletet, és igazi csapattársra leltem Ádámban, akivel jelenleg két gyermek boldog és
kellőképpen fáradt szülei vagyunk. Ami pedig a legfontosabb, elindultam egy kihívásokkal
teli utazáson Isten minél egészségesebb megismerése felé.
2009-ben szereztem diplomát, ezt követően a Dunamelléki Egyházterületen kezdtem
gyakornokként a Pécel, Bp. Rákoscsaba és Gyömrő gyülekezetek által alkotott körzetben
Szilvási András mentorálása alatt. 2011-ben kaptam önálló körzetet Székesfehérváron, itt
Bihari Csaba lelkészkollégám segítette a munkámat, majd 2013. december 28-án a Magyar
Unió megerősítette Isten Lelkének hívását, és meghatalmazott a lelkészi szolgálatra. 2020-ban
Bp. Óbuda, Dorog és Pilisszántó gyülekezetek pásztorolására kaptam megbízást, idén június-
júliustól pedig egy új szolgálati területen tapasztalhatom meg Isten vezetését a budapesti
egyetemisták, valamint az Adventista Teológiai Főiskola hallgatói körében.
Szeretném, ha gyermekeim egy olyan egyházban élhetnének, ahol alapvető erény a
gondolkodás, a sokszínűség, Isten minél személyesebb megismerése és egymás tisztelete. Úgy
gondolom, ebben a Főiskolának meghatározó szerepe van, kápláni szolgálatommal ebben
szeretnék segítő kezet nyújtani. Fontosnak tartom, hogy az itt tanuló hallgatók a minőségi
oktatás mellett olyan közösséget is kaphassanak, amely kíséri és támogatja őket Isten
megismerésének útján.
Mottóként erre az évre Zakariás próféta könyvéből választottam egy igét: „Nem hatalommal
és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura.” (Zak 4:6)